(PDF) A megbékélés fogalma Pálnál | Viktor Kókai-Nagy - penzugydrukker.hu

Palota u enyém svájci anti aging

Jelajahi eBook

Az angyali az volt, hogy vettem Pórfinál egy cilindert, mielőtt elindultam. Párizsban lehetett kapni cilindert, olyan magasat, mint egy kéménycső, 2 frank 50 centime-ért minden utcasarkon.

【World's Oldest Full Length Novel】The Tale of Genji - Part.3 SAMURAI Audiobooks

Mit tudtam én akkor! Mikszáth adott egy levelet Türr Istvánhoz. Azt is megmutattam a segédnek, - tizennyolc éves voltam! Az igazság az, hogy a segéd nem tudta elolvasni. De talán csak Buckinghamnek volt ilyen cilindere peer korában, a parlament megnyitása napján.

Az angol parlamentben tudvalevőleg, bizonyos történelmi tradicióból, kalapban ülnek az urak. Azóta azt is megtudtam többek között, hogy Buckinghamnek mértékre csinálják a cilindereit, kiválasztott Daumier-rajzok után. Én rohantam a magaméval, egy palota u enyém svájci anti aging kartondobozban, késő éjjel a svájci határon, ahol szakadt az eső olyan őskori patakzással, amilyet csak a svájci egek tudnak szeptemberi éjszakákon.

Bőrig ázva, ismeretlen perrónokon, rettenetes hegyek alján, bús lámpások alatt, melyeket az eső még homályosabbra fátyoloz, csak szaladtam a többi utasokkal ez éjjeli vegyesvonat mentén, a hosszú vagónsor mentén, mely maga is elázva, dús vizeket folyatott a tetőzete csöveiből, - csak szaladtam a kalapskatulyámmal! Betorlódva végre a fináncok hivatalába, megálltam tisztelettel, s mind úgy állottunk tisztelettel, éjjeli utasok, third class-emberek, ahogy az angolok mondják, csurom vizesen, a testünkhöz tapadt ruhában, kéklő gázlámpák alatt s ráztuk a vizet magunkról panasz nélkül, mint a vizslák, ha kijönnek a szárazra s én még tetejibe a skatulyámat is ráztam!

Aztán vallottam, ahogy az törvény a vám előtt, vallottam a fürdőző ember fázós, de üde hangján, amint kijön a Balatonból. Óh istenem, megfogadtam, hogy nem térek ki apró képcsoportokra ezekben az elbeszéléseimben, hogy nem részletezek, nem színezek, nem fodrozok s nem fokozok, ahogy azt szoktam, s nem szállok le lelki viharzások mélységeibe.

öregedésgátló gyógynövények stressz ellen ms glow anti aging ár

Mégis, micsoda reveláció volt számomra, micsoda inzultus a lelkiekben, micsoda álomból való ébredés már rögtön itt ezen a kis állomáson, mikor e lágycsengésű szileinder-re mind csak bámultak, fináncok! Rögtön, keserűn, Jászai Marira gondoltam, akivel olykor, a Váci-utcán, palota u enyém svájci anti aging délelőttök tavaszában, ha nagyon előkelőek akartunk lenni, franciául csevegtünk.

A legszebb dolgok emlékét lerontja olykor s ironizálja bizonyos profán valóság felismerése. A mi franciaságunk, ellenőrzés nélkül, csakugyan az volt, ami a Váci-utcán lehetett, de már nem többé a svájci határon.

A való s költészet asztrális távolsága egymástól, az járta át a szívemet s mi minden még, ami átjárta, mennyi minden, mikor legjobb anti aging ránctalanító krémek ilyen őszi eső, egy ilyen éjjel, egy ilyen idegen határon, zuhanyoz le illúziókat!

Meg kell vallanom, hogy e köcsög-kalap ügyében is, mint számos irodalmi és művészeti kérdésben, mint általában az élet minden kérdésében s palota u enyém svájci anti aging, e tragikai művésznő hatása alatt álltam. Oly elbűvölt csodálattal s imádattal voltam görög-római tüneményessége iránt, hogy minden legapróbb megnyilatkozásait szentírásnak vettem. A cilinder eszméje is tőle eredt, egy amúgy odavetett, könnyedén odavetett királynői tanácsban, amikor elbúcsúztam.

Választékos szimpátiája az úri divatokban is a ritkaságok felé hajlott s abban az időben, valóban, csak mágnások viseltek cilindert Pesten hétköznapokon, s az egy Ábrányi Kornél!

Az előző nyáron Balatonfüredre invitálva engem is egy szűkebbkörű társasággal, csak úgy az ajka széléről mondta, csak úgy félre, ahogy a színpadon szokta, nagy Jászai, palota u enyém svájci anti aging szokta: «Cilinderbe jöjjön! Meg kell jegyeznem kortörténetileg s a könnyebb megértés kedvéért, hogy viszont szalmakalapot például, inkább csak izraeliták viseltek. Az úton, a vonaton, Siófokon, nagyon inkomodált a kalap palota u enyém svájci anti aging nagy hőségben, de viszont kereszténynek tüntem.

Valami időelőtti vőlegénynek tüntem, mert egy bukétát is hoztam s a Balatonon, a hajón, paralel álltam a kéménnyel, palota u enyém svájci anti aging én kéményemmel a fejemen. Mindennek hirtelen vége lett, e szimbolikus határon, vége a nyárnak, vége a szép nyárnak, ahogy Schöpflin mondja, vége a hajónak, balatoni kirándulásnak s vége a kalapnak is, a presztízs s a költészet értelmében.

Már csak egy rossz női tanácsot s egy rossz francia szót jelentett, ha ugyan jelentett valamit, egy csomó más szó rajzásával az emlékemben, s amelyeket mind gyanúsnak találtam, mikor egy félórával később megint a fülkém sarkában ültem és utaztam, magányosan az éjszakában.

Az ilyen primitív tájékozatlanság nyelvtanban és gramatikában, főleg utazások idején, még talán közelebb hozza az embert önmagához s gyöngéihez, mint nagyobbszerű tévedései magasabbrendű filológiákban. A szavakkal csak művészileg lehet játszani. Viszont egy deplaszírt szó fényvetésében olyan nevetséges az ember, mint egy görbe tükörben, mert mégis csak a helyes beszéd az ismérve valamelyes józan állapotnak, idegen emberek ítéletében.

Fiatalos könnyelműségem ellenére, aggódva gondoltam, ez első tapasztalataim alapján, jóval súlyosabb komplikációkra a jövőben, holott akkor még csak sejtelmem sem volt, hova visz utam s gyanútlanul csak abba a szőke városba készültem a Szajna partján, amelyről Jászai oly finoman beszélt, oly kecsesen és ritmikusan, mintha versekben beszélne!

A megbékélés fogalma Pálnál

A vonat kocogott, train omnibus, az órák lassan múltak, az eső zuhogott, kis svájci falvak látszottak bús tüzeik pislogásával homályos mélyekben s apró állomások követték egymást a kalauz kopogó lépteivel a szerelvény mellett, bús baritónjával, amelyen az állomás nevét hirdette az palota u enyém svájci anti aging az esőnek s kísértetszerű utasoknak, akik csoszogtak az esőben, s valami kis csengő csilingelt a ház falán szünetlen, mint a lelkiismeret. Aztán, lassan, későn, sokára, valami távoli tragédiával a láthatáron, az őszi hajnal ébredt olyan felmosott egekre, mint egy üvegtetőzet s úgyszólván fokonként bontogatta színeit, a skarlát s a kénsárga változatoknak olyan legszűzibb kezdetében és árnyalatában, hogy mind e fény e dőlt egeken végig, a világ legelső hajnalának tünt s a sok sudár fenyőfa, mint barbár ifjak csoportja, a sok bokor, repkény s őszi virág a réten s a sok tarka tehén mozdulatlanra kifaragva habos patakok mellett, ez mind úgy tünt, első modellnek, a teremtés idejéből!

Leeresztettem az ablakokat s valahogy úgy éreztem, nincs elég tüdőm ezekhez a mélységekhez, hogy nincs elég tüdőm ezekhez a magasságokhoz s elég lelkem ezekhez a mélységekhez, hogy mindezt fölfogjam és megértsem s csodáltam, hogy ilyen törpén, ilyen nyomorultan ebben a fülkében s ebben a train omnibus-ban, még ülni tudok magammal.

  1. Jelentés legjobb anti aging
  2.  Поскольку мы связаны с Интернетом, - объяснял Джабба, - хакеры, иностранные правительства и акулы Фонда электронных границ кружат вокруг банка данных двадцать четыре часа в сутки, пытаясь проникнуть внутрь.
  3. (PDF) A megbékélés fogalma Pálnál | Viktor Kókai-Nagy - penzugydrukker.hu
  4. Оба противника оказались на полу.

Holott éreztem, amit még soha idáig, hogy van valami, valami rejtély, köztem és önmagam között. Már reggel volt, egyedül utaztam s csak úgy voltak útitársaim időnként, egyik állomástól a másikig, mint a villamoson otthon, jó svájciak kialudva s csinosra fésülve s akik nagyrészt a mi fűszereseinkhez hasonlítottak.

Amint könnyedén felhajították tarisznyáikat a hálóba, a fejem fölött, kellő tisztelettel voltak elázott kalapskatulyám iránt és bocsánatot is kértek, ha helyéből kimozdították. A francia határon megint vittem a skatulyát, már kevesebb lelkesedéssel s inkább csak kötelességből, mert a vámon be kellett mutatnom.

De ezt már, ezúttal zavarok nélkül, nyelvmesteri verzátussággal, mint aki csak az imént volt a szomszédban egy kis filológiáért. Istenem, de hiszen igaz, hogy bizonyos hangulatainkat a szavak varázsa kelti a szívünkben, mégha ezek a szavak nem is sokat jelentenek.

Egy-egy szó olykor csak a határa annak, amit kifejezne s inkább a maga megbékéltető hatását érezteti, mint a tartalma erejét. Ez a korrekt, haute forme-os franciaság e második esetben, puszta polifóniájával s bölcsességével éppúgy megnyugtatott, sőt felüdített s kibékített magammal, mint ahogy az első esetben feldúlt a szileinder szamársága. Megenyhülten egy immár francia vagónban, ahol a lécekre tüzdelten az ülések fölött, sok mindenféle intő szózatokat és rendszabályokat tanulmányoztam s analizáltam nyelv- és mondattanilag, lassanként reménykedő bizakodásom is visszatért szívembe és megviselt cilinderskatulyámat, ébredő képzettársulásokkal, már több rokonszenvvel néztem.

Le is vettem a magasból, ki is nyitottam, a kalapot kiemeltem, először francia földön s először jómagamnak!

liebherr rc trucks svájci anti aging pénzügyi vállalkozás swiss anti aging

Belülről is megnéztem szeretettel s a bélése fehér selymén egy egész medaillon-szöveghez tapadtam, a kalapos nevéhez, a Váci-utcához, a házszámhoz és Pesthez egy szívalakú rajzban s mindezt a szívet annál közelebb éreztem a szívemhez, minél inkább úgy volt, hogy messze elszakadok tőle! Minden emlékem sajgott, minden múlt napom, órákra s percekre osztva visszahangzott azokkal az átható sugalatokkal a maguk javára, egy idegen világban s magam körül, idegen tájakban, ahol a vonatom gurult.

Ez már palota u enyém svájci anti aging honvágy titkos mérge volt, ami indult bennem, keserű hazavágyódásom finom gyökérképzése, ami indult s azzá a rettenetes betegséggé lett tizenhét esztendőn át, amit a franciák úgy mondanak helyesen, hogy azt mondják: mal du pays, mert hasonlóképpen ezt is megtanultam és soha semmit jobban!

Mit tudtam akkor! Mi sejtelmem volt e határállomáson, egy-egy lámpással az őrházak frontján, mi sejtelmem ama tragikus Mühlhausennél, ahová még nem álmodtam akkor szegény kis szomorú katonatisztemet! De amikor az estében végre, ugyancsak ismeretlen rádióhullámokon, már Párizs zúgott elém az éjben s távoli máglyasorai felé az égen, a train omnibus mint egy ünnep felé gurult: már megint hittem, már megint szerettem, már megint az voltam teljes lelki épségemben, halálos fiatalon s a kalapskatulyámmal, aki a Váci-utcán Jászaival franciául beszélgettem!

Nem mult egy perc s ezer izzó lila gömbbe érkeztünk, egy zajos végtelenben. Nem mult egy perc s a cilinder a fejemen volt, gavallérosan féloldalra csapva! Igy léptem ki a perrónra, ábrándok hercege s mint főúri inasa önönmagamnak, kis bőröndömmel a kezemben.

  • SZOMORY DEZSŐ: A PÁRIZSI REGÉNY
  • Eternalism anti aging rendszer
  • Hebes ránctalanító tapasz árgép
  • Надо было ударить Хейла посильнее.
  • Bőrápolás 30 évesen anti aging
  • Ránctalanító nappali krém q10 de cien
  •  - Он нацелен на фильтры безопасности.

Ha nem is volt valami nagy kedvem hozzá, mégis illőnek találtam, hogy kitünő hazánkfiát, Türr István tábornokot felkeressem a Mikszáth levelével. Meg kell vallanom, hogy leszámítva báró Fejérváry Gézát, akihez a legmélyebb hála és kegyelet érzése fűz és Szurmay Sándort, aki családom barátja, sohasem vonzódtam tábornokokhoz.

A napoleoni hadjáratokkal lezajlottnak véltem a nagy kapitányok korát, s mivel e kort Hugo Viktor egyrészt megénekelte, másrészt jó magam szakítottam az osztrák palota u enyém svájci anti aging az egész epopoia, ahogy a régi görögök mondták, lezárult számomra. Nem kérkedem e szakítással, mert nagy ára volt mint minden szakításnak s tört szerelemnek az életben. De aki úgy bírálna szabadságvágyakat s lobogó fantáziákat egy tizennyolcéves koponyában, valami szatócsmorál szempontjából, az csak maradjon boldog a maga tudatlanságában.

Aki tájékozottan s barátsággal ítél, még az is legföllebb ha azt a relatív igazságot pillanthatja meg, amiben részünk van e földön. Bizonyos lelki dolgokat csak úgy szabad vizsgálni alázattal s főként irgalommal, mint ahogy az egyháziak vizsgálják, megilletődve s tisztelettel a legsúlyosabb vétkeket is, mert ezek a vétkek, sajnos, az ember szívét teszik.

Renan inkább szökevény vagy öngyilkos lesz, amint írja, semhogy katona legyen. Ha nem is vagyok Renan, holott igyekszem, viszont nem is voltam az palota u enyém svájci anti aging dezentor sem soha, aki a Szigligeti Ede népszínművének hőse.

De már nem magyarázok s nem boncolgatok e ponton, hisz mindezt más helyeken bőven kifejtettem meglehetős regényesen is, holott lelki búvárlatokkal, ahogy főleg önmagamnak tartoztam mindezzel. Amit erkölcsiekben cselekszik az ember, végérvényesen a maga útján s a maga világában, azért súlyosan megfizet, sajnos, s ha csakugyan úgy fordul, látszólag önszántából, törvény s szabály ellen, azt már a sorsa határozta az emberrel s itt nincs joga senkinek semmihez, csak éppen a szánalomhoz, ami viszont lelki emelkedettség dolga.

Ha ma lehet erről, évtizedek multán, ilyen könnyedén beszélni, ez nem azt jelenti, hogy mindig lehetett. A dolgok mulandók, hála isten! Boldog az, akinek még futja az időből, hogy egy nap csak amúgy elfütyöréssze, amit szenvedett. Szóval, hogy Türr Istvánhoz menjek, szegény fejem, ama vitéz ezer marsalai legvitézebbjéhez, egyenest a Világtörténelemnek menjek!

svájci kertészeti eszközök anti aging eucerin q10 ránctalanító krém amazon

Az igazság az, hogy a magam szerény privát történetét se bírtam, amint önmagamnál viziteltem. Érzékeny tavaszában, húszéves korával, rendszerint már egész öreg az ember s igazi ifjúsága csak úgy jön meg az idővel. Az élet során, a hosszú évek, az ideiglenes évek, ahogy a teológusok mondják, észrevétlen lesiklanak hónapokra, hetekre, napokra, órákra s percekre osztva s mindezt egy szép napon, úgy látja az ember, távoli virágzással, mult nyarak hervadtságában, mint egy mesteri tájképet finom másolatban.

Finom, igaz, s épp amiért ilyen finom, már nem az többé, ami az eredeti volt, s mégis vonzó, sőt! Ezzel szemben az ifjúság még nem lát transzponálva semmit, amint csak önmagát bámulja önnönmagába zárva, s beleüti az orrát a legtávolabbi csillagokba is.

Rögtön, az első percekben, első párizsi napjaim, mint a malomkövek szakadtak rám s amint így ültem, idevarázsolva első szállásomra, egy kis hotelszobába, a rue Mazagran-on, amint így ültem négy fal között a köztársasági elnök arcképével a falon, önmagamba omlottam össze ez első rohamommal Párizs ellen, hogy mégis csak katonailag szóljak. Nincs annál keserűbb dolog a világon, mint amikor az ember boldogtalanságát, húszéves korában, egy köztársasági elnök szemléli a falról.

Még megjárja egy király, egy monarcha, egy XIV. Lajos például, aki egy feudális világban isteni jogánál fogva néz el fönségesen, a havasok cukorsüvegéről, nyomorult emberi tömegek fölött. De hogy egy tetszésszerinti alak, a beérkezése pretenziójával meredjen az emberre, mint a demokrata uralom első parvenüje, mikor valamivel kevesebb szerencsével éppúgy itt ülhetne ő is, négy fal között, csak épp egy másik arcképpel a falon: ez valami borzasztó, akárhogy tiszteljük is a tekintélyeket.

Soha kínosabb tanum nem volt a magam keservéhez. Palota u enyém svájci anti aging kis kutyát nem adtam volna a világért, vagy egy kis madarat egy kalitkában, aki dalol. Csak a kereszténység zsenije találta ki azt az egyetlen portrét, ami méltó könnyekhez s fájdalomhoz, mikor az igazi szenvedőknek Krisztust mutatja a kereszten. Hogy Türr Istvánhoz menjek! A magam körébe zárva, önönhősiességemmel, valami olyan sajátságos rémületet éreztem, amilyet a marsalai ezer sohasem érzett, ezt merem mondani, s amint itt láttam magamat s magam körül a vágyaimat beteljesedve s az álmomat megvalósulva, amint szóval itt láttam magamat Párizsban, s nem a trénnél, ahová beválasztottak, majdnem elájultam a kínos gyönyörűségtől!

Úti élményeim füzérén, amint átfonta a szívemet apró képsorozatával, riadtan követtem bizonyos friss újoncok sugárzó figuráit az innsbrucki palota u enyém svájci anti aging alján, ahol e zengő fiatalokat mint egy panorámában láttam utoljára a vasúti kocsim ablakából, völgyeken és réteken át, ahogy mind mentek és bevonultak, gázolva a füvet s maguk is virágosan, őszi virágok között!

Valami hűtlenség érzésére, amit sohasem éreztem idáig, homályos felelősségem még homályosabb ösztönökbe keverten, hanyatt-homlok rohant bennem s keresett mit!?

új anti aging szérum vélemények visine classic szemcsepp betegtájékoztató

Odalenn az utca végén, a Bonnes-Nouvelles nyilt felhasadva, rohanó embermasszáinak hangyatömegére s az őszi alkony egei alatt, narancstavak sugárzásába ázva, százával tértek be Párizsba ötös- és hatosfogatok dübörgőn s ostorpattogással, távoli lóversenyekről! S e társaskocsik mentén, megrakva néppel a zsivajban s a fényben, félmeztelen rohantak zord rikkancsok, mint a távfutók, színes papírjaik hírnökségével s zajokon s dübörgéseken túl, ijesztő szájakkal és fogsorokkal a fényben, üvöltötték a Résultat-ákat, kótára szedett dallamosságokkal.

Ez mind zúgott és harsogott, az egész úttest napesti forgatagja a porban, s ez mind kivetett magából, mind kivetett magasra, messze, a magam idegen bánatával s gurult tova a Bonnes-Nouvelles-en s a boulevardokon végig, a faburkolat visszhangosságán, ez mind gurult a maga másik életével, tulajdon életével, egész Párizs, ami zúgott és élt! Elsodorva, valahogy a szék karfáján ültem, ahogy nyugtalan helyzetében rendszerint ül az ember, még kínosabb bizonytalanba. Fogom-e bírni, kérdezgettem mint egy hajóroncson, lehet ezt bírni, éveken át?

Csakugyan szóltam?

Kihez is szóltam? Rendíthetetlen, az elnök csak nézett a falról, az arcképnek ezzel a sivár közönyével, amelynek nincs egy szemrebbenése. Azt hiszem, hozzá szólhattam, hogy ilyen szívtelenül nézett.

svájci anti aging óraszerkezet gyártó swiss metal kimutatás anti aging

Mégis, ha mennék Türrhöz, gondoltam, s már indultam is, hogy reagáljak, s már palota u enyém svájci anti aging egy jobb nyakkendőt s kivettem a szekrényből Buckingham-like cilinderemet! Már fontolgattam sok képzeteim során, sok puskapor és harci zaj visszhangján, miről fogok beszélni s mit kérdezni a sok csatákból!

Ránc visszatekerés intenzív helyreállítás anti aging krém már az első dobpergésre, ami felhangzott fantáziámban, úgy visszaroskadtam magamba és már az első marsalai vitézségére a többi ezer közül, oly rettenetes zokogásba fúltam, hogy keserű fölzendülésem, csak intonálva, már messze túltett minden olasz trombitán!

Ha meg is fogadtam, hogy nem analizálok, mégis apróra szedném, a rezgése rezgésével a további hanghullámok és megcsuklások rejtélyes keservét, oly kifürkészhetetlen sugallatokkal s kótafejekkel keverten majdnem húsz esztendő nyomoráról s a sorsomról ami önmagára ismert, hogy ezer marsalai, ha ez mind összefogna, nem tudott volna sírni így!

S így dőltem az este elé, az ablakom üvegéhez. Odahaza, ebben az órában, gondoltam, már mennek a színházba Az utca világos s a Pannonia mellett, a Nemzeti Színház két villanygömbje ég. Vajjon mit játszanak? Nyilván az Ember tragédiájá-t, állapítottam meg, magányosan, az ablakomban.

S elnéztem a magasból egy távoli világba, mely elé az estéli egekből mind sötétebb függöny szállt. Az palota u enyém svájci anti aging nem hinné, hogy hat az Ember tragédiája Párizsban, a rue Mazagran-on, egy kis hotelszobában, Jászai Marival az Éva szerepében s akiért odavan az ember.

Sokáig nem fogom látni. Talán soha többé nem fogom látni. És csak álltam az ablakban és csak álltam. S bergamini anti aging terápia az este már nem mentem el Türrhöz, a csatákba.

Két rokonom lakott ebben a Hotel Mazagran-ban, két fiatalember szakállal, à la parisien, - unokatestvéreim, ha merem bevallani. Míg otthon éltek, mint obskúrus bankfiúk, alig láttam őket. Magasabbrendű szellemi palota u enyém svájci anti aging Pesten, az átlagos foglalkozástól eltérő kalandosságom a költészetben s a zsurnalisztikában, nagy életem a parlamentben, mint riporter s a színházban, mint cherubin, rég eltereltek egy más világba, nagyon messze e profán rokonságomtól.

Leszámítva a szalkaiakat, akik földmíves emberek s mesebeli gyermekkorom múlhatatlan emlékei voltak, nem is frekventáltam soha távolabbi atyafiakat. De e két párizsi fiatal e percben, magányosságomban s viszontagságaimban, két vezéregyéniség presztizsével hatott.

E kettő közül, e Hotel Mazagran-ban, főként a Miska nevezetű érdekelt, - a Schlésinger Miska, ha meg merem mondani. Dúsgazdag szülők gyermeke, már egy éve lakott Párizsban s az A.

Nagy cég, híres cég a gabonabizományban, sándorpáli tekintéllyel, holott Adego-ra rövidítve üzleti tájszólással a párizsi piacon s egy olyan gavallér cégfőnökkel az irodákban, aki a Rotschild veje volt! A másik mazagrani fiatalember, a Gyuluska nevezetű, szerényebb származással s anyagiakkal, még csak bontogatta szárnyait, Gyuluska!

Reggeltől estig, mint a boulevardok mártírja loholt szegény s szaladt állás után s miután lejárta a két lábát a Bourse de Commerce körül az összes tereken s utcákon, végül is beleroskadt az ágyába s ott feküdt leterítve, végérvényesen és gazdaságosan is, egy kétes paplan s egy lábzsák alatt szakállig betakarózva s várta a jószerencsét.

Gazdaságosan azért, mert végtelen álmai abban az egy órai álomban, ami az élet, túlringatták napi szükségletein s amit ébren költhetett volna, azt az alvással mind megtakarította. Az álom is, mint nagyrészt minden boldogság a földön, csak egészség és gyakorlat dolga. Qui dort, dine! De Miskám iránt érdeklődvén a hotelbeli kisasszonynál, még hazai elfogultságokkal ugyan, de különben elég bátran intonáltam a nevét, készen arra, hogy e név csengése s származásos zeneisége, a magam eredetét is revellálja.

A hölgy csak rázta a fejét és nézett. Ez volt az első szó, amit zenés életemben leírtam Párizsban, - Schlésinger!

Holott varázslatos szó! Soha ilyen sikerem nem volt írott szóval, holott volt! Rögtön, a hölgy, derűsen felkiáltott: - Monsieur Szklezanzsé!

Pop-art és art-pop

Mais certainement! Boldog nép gyermeke, aki Szklezanzsé-nak olvasta Schlézingert! S oly spontán örömet jelzett e felismerésben s polifóniákban, hogy egész szívét megmutatta, odatapadva, e történelmi név viselőjéhez.

Harmincéves lehetett a kisasszony, ami a bakfisok kora Párizsban, jócskán párnázott testalkattal, nagy kócos fejjel s pattanásos arccal, rózsaszínűre behintve. Mindebből amolyan durva egészség áradt, valami vad rózsatő életfolyamata áradt, töméntelen apró bimbókkal s egyetlenegy vastag rózsával, ami a szája volt a kisasszonynak, fogakkal felhasítva. Rögtön szaladt velem, a szoknyái lobogásával a lépcsőn s amint kopogtatott s kitárta elém az ajtót, úgy láttam, hogy csak annál jobban ismeri a kilincs gombját s a kulcs forgását a zárban, hogy most mindezt nem magának nyitja s nem lép át a küszöbön.

Amint a szoba mélyéről, egy kis toiletteasztal mellől e Szklezanzsé fölmerült, nyulánkan, mint egy hattyú: minden vonzalmat igazolt.